Nevem: Dinnyés Éva
Győrben születtem 1949. áprilisában
Gimnázium: Győrben a Révay Gimnáziumba jártam, Sopronban a József Attila Gimnáziumban érettségiztem.
Pestre érettségi után jöttem: Kb. tizenkét albérlet "tulajdonosa" voltam. Szükségből, kíváncsiságból dolgoztam segédmunkásként, betanítottként, ügyviteli alkalmazottként, titkárnőként, kórháézi takarítóként, filmgyárban, TV-ben asszisztensként, óvodában, csecsemőotthonban, ideg-elme szociális otthonban.
Huszonhat éves koromban állami gondozott gyerekekkel kezdtem el foglalkozni. Elvégeztem a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát logopédia szakon.
Ötvenöt éves koromban találtam egy rajzkört, ahová két és fél éven keresztül jártam, főiskolára készülő fiatalok közé. Élmény volt...
Jelenleg Rákoscsabán lakom. Még tanítok, és festek.
Időnként festek. Van egy mozgássérült hat éves kislány, Panka, akit a hangok képzésére tanítok. Amikor érzem rajta, hogy elege lett a nyelv és ajakgyakorlatokból, a kerekesszéke asztalára teszem a rajzlapot. Ő hihetetlen akaraterővel, önmaga által kialakított technikával két kézzel ragadja meg a színes ceruzát. A szép kislány még szebb lesz, ragyogó szemmel tekint rám, ott a vonal, az irka-firka - a nehezen szótfogadó kis kezével ezeket a "nyomokat" ő hagyta a papíron. Ilyenkor eltűnik a fáradtsága, megszűnik körülötte a világ. Ráadásul az édesanyja és Éva néni is örül az alkotásnak...
Nem tudom milyenek a képeim...
Volt egy festőművész nagypapám, volt egy édesanyám, aki bolondnak tartotta a festőt. Aztán jött a gyerekkori magányba egy fiú akit a tapasztalatlan nagy érzések testvérré, örök szerelemmé tettek...
Majd életben lehetett maradni, vagy nem. Dönteni kellett...
Aztán fel-feltört a vágy, ecsetet fogtam, lesz belőle ami lesz, de jó csinálni.
Jöttek a kétségek, nincs gyakorlat, nincs mögötte tanult tudás. A kíváncsiság: mitől "igazi" a festmény? Az alkotás öröme elég-e, nem elkeserítő e ha nem "igazi" lesz a kép? Rengeteg kérdés adódott...
Igyekeztem mindegyikre a magam módján válaszolni. Ha kaptam valakitől bármi pluszt, barátságot, érzelmet, kedvességet, képet adtam érte köszönet képpen.
... Szóval időnként festek... és ha bárkinek evvel pillanatnyi örömöt okozok, az jó!....
Jelenleg egy kiállításra készülök, melyre szeretettel várok mindenkit
2009. junius 06-án 15.00 órától
Szentendrén
az
CÉH Galériában
Barátaimat, ismerőseimet szeretettel várom
junius7-én 16 órától
egy rendhagyó Megynyitón.
Addig is kellemes időtöltést kívánok itt, a virtuális galériában!
Tovább a képekhez... / To the pictures... !
...